Stressz-M konferencia összefoglaló

Rendhagyó konferenciát szerveztünk 2015. szeptember 10-én a Kinnarps Házban. Egy olyan rendezvényt, ahol a foglalkozás-egészségügy, munkavédelem, szervezetfejlesztés, szervezetpszichológia szempontjait figyelembe véve kutatásokat, gyakorlatokat, új lehetőségeket mutattunk be a résztvevőknek három fő blokkban:

  •   I.  Kutatások és következtetések
  •   II. Vállalati megoldások, új lehetőségek
  •   III. Szakértői, támogató területek tapasztalatai

 

Konf.header2

 I.  Kutatások és következtetések

A reggeli foglalkozások (Csi-kung, meditáció, selyemfestés) a köszöntő, a reggeli torna és az üzleti kézfogót követően Balogh Katalin az EU-OHSA Nemzeti fókuszpontjának a vezetője indította a prezentációkat:

A munka-magánélet témáiban készült nemzetközi kutatások adatait mutatta be. Előadásából megtudhattuk, hogy a munkavállalók 18%-a tapasztal problémát a munka-magánélet egyensúlyának fenntartásában, ami főként a karrierjük közepén lévő, gyermekes férfiakat érinti hátrányosan.  Az Európai Munkavédelmi Ügynökség (EU-OSHA) „Egészséges munkahelyek – Kezeljük a stresszt!” kampányában arra hívja fel a figyelmet, hogy a munka-magánélet egyensúlyának felbomlása nem csak az egyénre, de a szervezetre is káros: növekszik a munkahelyi stressz, ami negatívan hat a munka eredményességére, emellett többek között gyengül a munkavállaló szervezet iránti elkötelezettsége. Mindez komoly negatív stressz forrást jelent és egészségi problémákhoz is vezethet, így a munkavállalóknak és a munkáltatóknak közös érdeke az egyensúly fenntartása.

A második előadó Dr. Kudász Ferenc  az Országos Tisztifőorvosi Hivatal  Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Főosztály foglalkozás-egészségügyi szakorvosa volt, aki a hivatal  több ágazatra kiterjedő Munkaképességi Index országos kutatási eredményeit mutatta be. 2014-2015-ben Magyarországon első alkalommal zajlott le az idősödő (45 év feletti) munkavállalók nagy létszámú 5,000 fős mintavétele. A kapott eredmények összhangban vannak az európai adatokkal, s azt mutatták, hogy a 45 év felettiek negyedénél mérhető gyenge vagy közepes munkaképesség. Ez fokozott kockázatot jelent a munkaerőpiacról való kiesésre. A legrosszabb értékeket az építőiparban találtak. Kockázatot jelentett az alacsony képzettség, a fizikai  munka, az idősebb kor, illetve a heti 40 órát meghaladó munkavégzés. A panaszt okozó betegségek közül kiemelendő a ~3%-ban előforduló lelki betegségek, melyek mellett 7-8-szor nagyobb a gyenge vagy közepes Munkaképességi Index érték előfordulása. A felmérés az Európai Unió által támogatott TÁMOP 2.4.8-12 projekt keretében, a jogtulajdonos Finn Munkaegészségügyi Intézet jóváhagyásával készült.

A harmadik előadásban a Stressz-M kérdőív és az időszakos eredmények kerültek bemutatásra két részben. Faragó István Stressz-M ügyvezetője a kérdőív struktúráját és a vizsgált dimenziókat mutatta be. Jasik Zsófia és Kavcsák Réka a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék végzős pszichológus hallgatói a  Stressz-M kérdőíves felmérés első eredményeit felhasználva mintegy 1000 fős mintát vizsgáltak. A statisztikai elemzések alapján elmondható, hogy a következő tényezők járnak együtt a munka-magánélet egyensúlyának sikeres megteremtésével:

    • – jó munkahelyi kollektíva
    • – a vezetővel való jó kapcsolat
    • – megfelelőnek ítélt munkaórák száma
    • – kiegyensúlyozott családi háttér
    • – jó párkapcsolat és szexuális élet

 

A szünetben  a résztvevők Eisberg salátákat és különleges Sió gyümölcsleveket kóstolhattak.

Negyedik előadóként Nistor Katalin pszichológus a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet munkatársa: “A munka-család konfliktus, mint pszichoszociális rizikófaktor a magyar munkavállalók körében” című előadásában a COPSOQ II kérdőív  és a témában készült korábbi kutatások eredményeiről tartott előadást. Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés (2014) alapján, Németországhoz, Dániához és Franciaországhoz mérten, Magyarországon kiemelten magas a munka-család konfliktus mértéke. Nemzetközi megoldások alapján, a munka- család konfliktus csökkentésére szervezeti szinten megfelelő lehetőséget kínál a családbarát felettesi attitűd kialakítása (FSSB-Family Supportive Suppervisor Behaviour, Hammer et al. 2008). A munkáltatói szerepvállalás elengedhetetlen feltétele pedig a rendszeres munkahelyi pszichoszociális kockázatértékelés megvalósítása és a felmerült kockázatok csökkentése..

A pszichológiai kutatási eredményeket kiegészítve Dr. Batta Klára a Nyíregyházi Főiskola Sporttudományi Intézetének a Intézetigazgatója a szorongás teljesítményre gyakorolt hatásáról és a sport személyiség formáló szerepéről beszélt. A sport és a tánc (néptáncosok, társastáncosok teniszezők, judosok szerepeltek a mintában) stresszoldó hatásának vizsgálata során megállapítható volt, hogy a társastáncos hölgyek szorongásra való hajlama alacsonyabb a személyiségük tükrében. A táncosok és a sportolók összességében sokkal jobban megküzdenek a személyiségük stabilitását kibillentő helyzetekkel, magas szintű a feszültségkontrolljuk, jobb az elhárítási, manőverező, és a kínos helyzetekkel való együttélési képességük is. Az élsportolók személyiségüknek vizsgálata során az eredmények tükrében kijelenthető, hogy általában egy erőteljesebb dominanciára való törekvés jelentkezik egy alacsonyabb empatikus képességgel és egy magasabb kockázatvállalással. A csapatsportágban a sportolók és a néptáncosok az eredményeik alapján az átlaghoz képest extrovertáltabb személyiségek.

A blokk utolsó előadója Móra Ákos a FitExport Kft POLAR B2B Managere az “Eredményesség és követhetőség – POLAR termékek és online támogatás az irodában” Az előző előadásban elhangzottakat megerősítve elmondta, hogy a napi aktivitás mérése azért is nagyon hasznos mindenkinek, mert a civilizációs betegségek elkerülésének legegyszerűbb, és leghatékonyabb módja bizonyítottan a mozgás-gazdag életvitel. A Polar legújabb termékei már nem csak a versenyszerűen sportolók számára nyújtanak segítséget a felkészüléshez, hanem útmutatást biztosítanak annak is, aki “mindössze” egészséges életmódot szeretne folytatni. Ennek a demonstrálására egy rövid pulzusmérés bemutatót is tartottak az önként jelentkezők segítségével.

Az ebédszünetben, lehetőségük volt a résztvevőknek kipróbálni a kiegészítő programokat is:

  • – A szív-stressz mérést
  • – A selyemfestést
  • – POLAR fittségi állapot felmérést (a POLAR Fitness teszt egy indirekt módszer arra, hogy megtudjuk azt, hogy egy perc alatt hány milliliter oxigént képes a szervezetünk elszállítani a testtömegünkre vetítve, ez a VO2max érték. Minél több oxigént képes az érrendszerünk elszállítani a sejtekhez, annál hatékonyabban tudnak az izmaink működni)

 

Ha valakinek az ebédet követő gusztatórikus élmények után további kényeztetésre volt szüksége az kipróbálhatta a Vitality Wellness csapat látássérült masszőreit, kóstolhatott AbsoRice vegán termékeket, az AYCM által biztosított XBOX segítségével pedig még bowlingozhatott is.

Az ebédet követő fáradtság és koncentrációs problémák elkerülése érdekében a második blokk előadásai előtt  15 perces lazító relaxációban pihenhettek a résztvevők. Az ebéd utáni relaxációnak egyfajta szokásteremtő célja is volt hiszen – “a 24 órás napi életciklus közepén, úgy 13 óra körül a legalacsonyabb az energiaszintünk, s pihenési igényünk megnő ezért az ebéd utáni kis alvás valóságos csodaszer lehet! Nem csak az esti ébrenlét idejét hosszabbítja meg, hanem mindenekelőtt a délutáni ténykedéseinkhez szükséges erőnlétet javítja (koncentrációs és kreatív képességeinket, akár 30 százalékkal is), nyugtatólag hat az idegrendszerre és a közérzetünkre is“- idézet a hanganyaghoz kapcsolódó szöveges ismertetőből, mely a Stressz-M oldalon elérhető.

II. Vállalati megoldások, új lehetőségek

Az előadások második blokkjának az volt a célja, hogy a témához kapcsolódóan vállalati jó gyakorlatokat mutassunk be. Az első előadó Tóth Andrea a Faulhaber Motors Hungária Kft. HR vezetője volt. Cégük családi irányítás alatt álló független vállalatcsoport  miniatűr és mikro motorok területén a technológiai élvonalba tartoznak. Ők már részt vettek a Stressz-M 50 fős felmérésén és megtörtént a középvezetők részére a visszajelzés is. A felmérésből kapott információk alapján a csoportok akciótervet fogalmaztak meg (csoportonként 5 tervet amin javítani szeretnének közösen), melynek a megvalósítása folyamatban van. A Stressz-M felmérésben az egyéni visszajelzéseknek is sikere volt, első körben 64-en töltötték ki a kérdőívet, de jelenleg is több további jelentkezőjük van. A cégen belül a HR-nek kiemelt szerepe van a szociális kapcsolatok erősítésében és ezt a középvezetőktől is elvárják. Kiemelte azt a gyakorlatukat, hogy minden dolgozó havonta személyes visszajelzést kap a vezetőjétől a bérkifizetéshez kapcsolódó prémium papíron (prémium papír: egy A4-es lap, melyen a dolgozó havi teljesítménye van visszajelezve számokban).

A második előadó Fekete Aranka az IBM IHS (International Health and Safety) szakértője a vállalatuk által alkalmazott rendszereket és a rendszerek használatához kapcsolódó tapasztalatokat mutatta be. Az IBM-nél egy nemzetközi csapat struktúrált keretek között folyamatosan fejleszti ezt a területet azzal a céllal, hogy a munkavállalók az igényeiknek leginkább szükséges és megfelelő szolgáltatást/ támogatást kapjanak a felmerült egészségügyi, fizikai esetleges pszichés problémáik megoldásához. ” Az IBM vállalat már régóta felismerte at a tényt, hogy a megelőzésbe és az egészségfejlesztésbe történő befektetés mind a munkavállaló, mind pedig a vállalkozás számára megtérül. Az egészséges, a szellemi kihívásokhoz rugalmasan alkalmazkodni tudó és fizikailag fitt munkavállaló tud modern korunkban termelékenyen, innovatívan és hosszú távon dolgozni.”

 A harmadik előadó Fekete Levente a Decathlon Régió vezetője a vezetőség szerepét emelte ki: “A Decathlon csoport 2015-ben meghirdetett új management filozófia jelszava a szabadság-felelősség. Nagyfokú decentralizciós folyamat zajlik pillanatnyilag a cégünkön belül, annak érdekében, hogy a terjeszkedés, új áruházak nyitása felgyorsuljon, valamint az aktuális piaci helyzetre a lehető leggyorsabb választ adjuk helyi döntések révén. Ez az első management irányzat, amely ténylegesen az embert, az emberek fejlesztését és a emberek iránti bizalmat helyezi a mindennapjaink központjába. Mi abban hiszünk, hogy az emberek őszinték, tisztességes szándékkal, motiváltan és konkrét célokkal csatlakoznak hozzánk. A nagyfokú döntési szabadság révén szeretnénk elérni, hogy munkavállalóink fejlődjenek, kiéljék kreativitásukat, önállóan vállaljanak felelősséget és felkészüljenek egy magasabb szintű felelősségre. Továbbá őszintén valljuk, hogy akkor tud jól teljesíteni az egyén, ha jól is érzi magát a munkahelyen, ennek érdekében rengeteg olyan döntést hoztunk, ami munkavállalóink komfortérzetét szolgálja.”

Negyedik és egyben a blokk utolsó előadója Faragó István Stressz-M ügyvezetője arról a Stressz-M programról beszélt, aminek a bevezetése jelenleg folyamatban van. Egy olyan rendszerről ami átláthatóvá, transzparensé tudja tenni a szervezeten belüli pszichés-szociális kapcsolatokat, vizsgálja a vezetői működést és a szervezeti folyamatok hatásait is a munkavállalókra. “Célunk a Stressz-M rendszer kifejlesztésével az volt, hogy egy olyan egyének és szervezetek számára egyaránt használható programot dolgozunk ki, amely költséghatékonyan és fenntartható módon tudja felmérni és kezelni a negatív stresszt / a pszichoszociális kockázatokat. Szerintünk a probléma megoldásához, bevonásra, felhatalmazásra és konstruktív problémamegoldásra, a szervezet minden szintjének (alkalmazott, közép és felsővezetők, HR) és a szakértők (pszichológus, munkavédelmi szakértő, foglalkozás-egészségügyi orvos) együttes, közös munkájára van szükség.”

III. Szakértői, támogató területek tapasztalatai

Egy rövid szünetet követően a szakértői terület tapasztalatait hallgathatták meg azok a jelenlévők akiben még volt kitartás. 🙂

Az első előadó ebben a blokkban Bányai Csaba Coach személyi edző a TÁMOP 6.1.2 pályázat tapasztalatait mutatta be: “A TÁMOP 6.1.2. projektek megvalósításánál a személyes elköteleződés és a saját felelősségérzet kialakítása volt az a kulcsfontosságú elem, amivel jól működővé válhattak a programok. A nyertes pályázóknál – az előzetes egyeztetéseket követően – meg kellett találni azt az irányvonalat, ami leginkább illeszkedett a saját környezetébe. Ezek után az egészségtervekben lefektetett, egyesületre, alapítványokra, cégekre adekvát program megvalósítása következett. A választott témakörök és programelemek megvalósításában mindig sikerült olyan emberekkel együtt dolgozni, akik a résztvevők saját közegében tudtak új, használható információt adni, lelkesedést biztosítani a folyamatok megvalósításához, akár sportfoglalkozásokról, klubfoglalkozásokról, életmód táborokról, egészségnapokról volt szó. Ezek a komponensek vezetői támogatás mellett tudtak jól működni a cégeknél, egyesületeknél, ami a projektek lezárását követően megszilárdultak, és ha nem is a teljes, de kisebb részben állandóvá váltak. Leginkább a közös előadások látogatása, akár életmódhoz, akár kulturális témakörhöz kapcsolódóan, valamint a közös túrázások és sportfoglalkozások váltak népszerűvé programban résztvevőknél.”

A második előadó Mészáros Balázs a MUFOSZ (Munkavédelmi és Foglalkozás-Egészségügyi Szövetség) elnöke a munkavédelmi szakemberek felelősségéről beszélt. Az ő összefoglalóját előadás anyagát még nem kaptuk meg. Amennyiben megérkezik azonnal feltesszük az oldalra.

Az utolsó előadó Meszlényi Zsolt Training Universe Tréning tanácsadó volt, aki aktívan tevékenykedik az országos Stressz-M felmérés megvalósításában a “Vállalati felmérések csapdáit” mutatta be egy kreatív előadás kereteiben, film illusztrációval. Előadásának lényegi mondanivalóját azok számára akik nem voltak jelen egy külön jegyzetben fejtette ki.

Az előadások prezentációi és összefoglaló anyagai:

 I.  Kutatások és következtetések

 

 II. Vállalati megoldások, új lehetőségek

 

 III. Szakértői, támogató területek tapasztalatai

 

A konferencián készült fotók a Stressz-M Facebook oldalán tekinthetők meg: Stresz-M  facebook oldal