A munka – család konfliktus mértéke
Nemzetközi kutatások alapján a a magyar munkavállalók körében a legmagasabb munka-család konfliktus mértéke. A munka-család konfliktus szoros összefüggést mutat a munkahelyi elégedettséggel és az elkötelezettséggel. Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményei alapján a munka-család konfliktusok a depressziós betegségek kiemelt rizikótényezői.
A munkavállalók számára világszerte folyamatos kihívást jelent a családi élet és a munkavégzés összehangolása. Éppen ezért az utóbbi 20 évben úgy a tudomány világában, mint a szervezetfejlesztés területén kiemelt figyelmet kapott a munka-magánélet határfelület (work-family interface) tanulmányozása.
Közös munkáltatói és munkavállalói felelősségvállalás szükséges a
a munka- család konfliktusok csökkentéséhez
Ha munka-magánélet kölcsönhatása pozitív, akkor a munkavégzés illetve a családi életben való szerepvállalás, mint kölcsönös erőforrás segíti a munkavállalót a különböző feladatok megvalósításában (ezt nevezzük munka-család gazdagításnak – work-family enrichment – Greenhaus, Powell 2006).
A munka–család gazdagítás két irányú:
Lehet pozitív amikor munkavégzés járul hozzá a családi szerepvállalás hatékonyságához úgy, hogy az egyén készséginek fejlődése és pozitív hangulata és a családi erőforrások (a támogatás és a családban megélt sikerélmény) teszik könnyebbé a munkavégzést.
A munka-magánélet kölcsönhatása lehet negatív, ezt nevezzük munka-család konfliktusnak (work-family conflict, melyet Greenhaus és Beutell 1985 úgy határoz meg), mint a munkahelyi és a családi szerepek egyidejű ellátásának az összeférhetetlenségét.
A munka-család konfliktusnak két típusa ismert:
1) A munkahely-függő munkahely-család konfliktus (work-to-family conflict)
2) Család-függő munkahely-család konfliktus (family-to-work conflict), mely forrása lehet idő, stressz és magatartás alapú konfliktus (Greenhaus, Beutell 1985).
A munkahelyi stresszkutatások fókuszában elsősorban a munkahely-függő munka-család konfliktus áll, mivel erős összefüggést mutat az egészségi állapot egyes mutatóival, a jólléttel és a szervezeti tényezőkkel.
A munkavállalók körében jelenlévő pszichoszociális stresszterhelést számos ország kutatói a COPSOQ-II (Koppenhágai Kérdőív a Munkahelyi Pszichoszociális Tényezőkről) kérdőívvel mérték fel, melyhez Magyarország 2014-ben csatlakozott. (az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés keretében).
A felmérés eredményei alapján a magyar munkavállalók körében annyira magas a munka-család konfliktus mértéke, hogy az országos átlagérték meghaladja a francia, a német, a dán és a spanyol országos értékeket.
Nemzetközi kutatások alapján a munka-család konfliktus szoros összefüggést mutat a munkahelyi elégedettséggel és az elkötelezettséggel. Az Országos Munkahelyi Stresszfelmérés előzetes eredményei alapján a munka-család konfliktusok a depressziós betegségek kiemelt rizikótényezői.
A hazai kutatási eredmények alapján a magas munka-család konfliktus célzott beavatkozást igényel. Az intézkedések egyéni és szervezeti szinten vezethetőek be.
Az egyik ilyen lehetőség a családbarát felettesi magatartás (FSSB-Family Supportive Suppervisor Behaviour). A családbarát felettesi magatartás egy olyan empatikus hozzáállás, amely segíti az alkalmazottat abban, hogy megtalálja az egyensúlyt a munkahelyi és a családi kötelezettségei között.
Ennek formái:
- -az érzelmi támogatás: a felettes támogatással, tisztelettel, megértéssel és együttérzéssel reagál a munkavállaló családi kötelezettségeire.
- -példaértékű magatartás: a felettes saját példáján keresztül mutat hatékony magatartásformákat a munka-család konfliktus kezelésére
- -instrumentális támogatás: olyan intézkedés, mely a munkavállaló kezdeményezésére valósul meg. A közvetlen felettes a napi szintű munkahelyi feladatokat úgy ütemezi, hogy figyelembe veszi a munkavállaló személyes vagy családi kötelezettségeit
- -kreatív munka-család menedzsment: egy proaktív folyamat, mely “win-win “stratégiát feltételez és olyan vezetői intézkedéseken alapul, mely az alkalmazott munkahelyi és munkahelyen kívüli hatékonyságát segíti (Hammer et al.2008)
Egy következő alternatíva az, hogy a munkáltató és a munkavállaló közösen felléphet a munka-család konfliktus csökkentése érdekében, stresszkezelő tréningek által. Munkavállalói szinten az egyéni stresszkezelési stratégiák tanulhatóak, fejleszthetőek.
Minél többféle megküzdési stratégiát ismer és alkalmaz a munkavállaló, annál nagyobb esélye van arra, hogy az adott stresszhelyzetben testi és lelki egyensúlyát megőrizze, és személyes hatékonyságát növelje. Tehát a megküzdés sikeressége a stresszkezelő képességektől is függ.
Az egyéni stresszkezelő képességek tekintetében kiemelt szerepe van a szociális készségeknek, az érzelmi intelligenciának és az önkontrollnak. A stresszhelyzeteket nem tudjuk kizárni az életünkből, azt viszont tudjuk befolyásolni, hogy mi hogyan reagálunk ezekre.
Nistor Katalin
doktorandusz, pszichológus, stressz tréner
Semmelweis Egyetem
Munkahelyi Stressz Kutatócsoport
Nistor Anikó
doktorandusz, közgazdász
Semmelweis Egyetem
Munkahelyi Stressz Kutatócsoport