A vállalati felmérések csapdái
Az elmúlt időszak Stressz-M felmérésének a gyakorlati tapasztalatait szeretnénk itt megosztani a kedves olvasókkal. Három olyan halmazba soroltuk a vállalati felmérések csapdáit, melyek hol kisebb, hol nagyobb átfedésben vannak egymással. A leggyakoribbakat összegyűjtöttük.
Kommunikációs csapdák
Kapcsolati csapdák
Értékelési csapdák
1. Kommunikációs csapdák
NYELV: Attól, hogy mindannyian magyarul beszélünk, még nem biztos, hogy értjük egymást. Ugyanaz a kifejezés, mondat, szó alatt mást érthet a bérszámfejtő és a gyártáselőkészítő mérnök, mást a karbantartó és a takarítónő. A célcsoport nyelvén kell nemcsak a felmérést, de az értékeléseket és az előzetes tájékoztatást is megfogalmazni, ezt jóval nehezebb hatékonyan végezni, mint ahogy az elsőre hallatszik.
JELZÉSI SZÁNDÉK: Sok esetben a kitöltő nem a véleményét, hanem a – más formában egyáltalán nem vagy csak burkoltan továbbítható – üzenetét, vágyát fogalmazza meg. Például: Tessék bért emelni. (Hátha ezt olvassák az illetékesek és megteszik, legalább megpróbáltam.)
RÉSZVÉTELI ARÁNY: Gyakori hiba a túlbecsülés („Az ilyesmiket sokan szokták kitölteni, nem is kell annyira propagálni.”), vagy a nem teljes felmérés esetén nem kellő körültekintéssel kiválasztott minta (például reprezentánsok helyett kizárólag egyes klikkek tagjai).
ROSSZ IDŐPONT: Kifejezetten kerülni kell az éppen átszervezés alatt álló részlegek, nagy változásra készülő vagy azt éppen átélt szervezeti egységek mérését éppen úgy, mint a halmozott lebonyolítást (teljesítményértékelés, dolgozói elégedettségvizsgálat, stresszfelmérés stb. pár héten belül)
2) Kapcsolati csapdák
MEGFELELÉSI KÉNYSZER: Vajon milyen választ szeretne a főnököm látni? Vajon mi lehet a „helyes”?
FÉLELEM: Lehet, hogy a felmérés eredményei alapján döntik el a következő leépítést?
IGAZODÁS A TÖBBSÉGHEZ: Bár más a véleményem, de – mivel biztosan bennem van a hiba – inkább azt írom, amit a többiek szoktak mondogatni. Ide tartozik, a „Nem töltöm ki, mert úgysem történik semmi.” mentalitás, ami értelemszerűen a részvételi arányra és az értékelésre is kihat, hiszen pont a „csendes csoport” véleménye nem kerül (ismét) felszínre.
BELSŐ VAKSÁG: Ismert és átélt általánosításokkal vág neki a cég a felmérésnek és azokat is „várja el” vagy „látja meg” az eredményben („Úgyis tudom mit fognak írni.”). Nehezen elfogadva a kényes – és ezért rendszeresen került – témákat boncolgató kérdéseket.
3) Értékelési csapdák
PILLANATFELVÉTEL: Tudni kell, hogy a felmérések eredménye egy adott pillanatot mutat be. Nem lehet évekre előre, vagy visszamenőleges következtetéseket levonni belőle megismételt, ugyanilyen tematikájú – azaz összehasonlítható – mérés eredményei nélkül. Almát nem szabad a körtéhez hasonlítani.
PREKONCEPCIÓ/ELŐÍTÉLET: „Majd én tudom, hogy mit használok ebből a felmérésből és mit nem.” „Láthatóan ajánlanák a céget a rokonaiknak, barátaiknak, a többivel nem kell foglalkozni.”
TORZ ELVÁRÁSOK: „Ez a felmérés lesz az, amelynek eredménye végre szembesíti a vezetést azzal, hogy sokkal többet kell költeni a HR-re, képzésre, sporttámogatásra, céges rendezvényekre és ezzel legalább 20%-kal tudjuk három hónapon belül csökkenteni a táppénzes napok számát”. Hát ez nem megy ilyen könnyen és gyorsan…
Megoldások:
Vannak olyan csapdák, amelyek megelőzhetők, de vannak olyanok is, amelyekkel óhatatlanul belefutunk, de bizonyos intézkedésekkel a hatásuk jelentősen csökkenthető.
Tudatosan tervezett időpontban, megfelelően előkészített kommunikációval, megnyugtatott és kellően motivált, de egyben az anonimitással és az önkéntességgel védett célcsoporttal, külső – elfogulatlan – szakértői támogatással végzett elemzéssel a fenti csapdák nagy része nagyon jól elkerülhető.
Meszlényi Zsolt
tréning tanácsadó
zsolt.meszlenyi@traininguniverse.eu
+36 70 424 1390