Programnyitó rendezvény

A Munkahelyi stressz / Pszichoszociális kockázatok felmérése 2015. programmegnyitó rendezvény, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén került megrendezésre (2015. április 16.-án). A megjelent vendégeket és szakmai közönséget Dr. Takács Ildikó tanszékvezető köszöntötte.

Az előadások anyagai itt letölthetőek:

 

Következő esemény: EHS Üzleti reggeli  /2015. május 27./

Az előadásokat Balogh Katalin a Nemzeti fókuszpont vezetője indította, aki beszámolt az EU-OHSA „Kezeljük a stresszt!” nemzetközi kampány eredményeiről.

Balogh Katalin Nemzeti Fókuszpont vezető

A kampány fő célkitűzései:

  • -A munkával kapcsolatos stressz és a pszichoszociális kockázatok jobb megértetése, a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egyaránt
  • -A kockázatok kezelésének előmozdítása, segítése
  • -A jelentős negatív hatások, egészségi problémák megelőzése
  • -Támogatás és iránymutatás a munkavállalók és a munkáltatók számára
  • -Praktikus és felhasználóbarát eszközök alkalmazásának ösztönzése

 

Magyarországon a munkahelyi stressz leggyakoribb okairól:

  • -56%-ban a munkahelyi átszervezések, az alkalmazás bizonytalansága
  • -48%-ban a munkaórák száma, vagy a munkaterhelés
  • -46%-ban a kollégák, vagy a felettesek nem támogatják a munkavállalót a feladatának az ellátásában
  • -45%-ban nem megfelelően tisztázott szerepek és hatáskörök
  • -35%-ban kötekedésnek, zaklatásnak való kitettség
  • -24%-ban a saját munkamódszerek alkalmazásának a korlátozott lehetősége

 

Előadásában a pszichoszociális kockázatok kezelésében a vezetőség szerepét emelte ki:

  • -A pszichoszociális kockázatok megelőzésére/csökkentésére vonatkozó terv végrehajtásáért a munkáltatók felelősek.
  • -A vezetőknek támogató munkahelyi környezet kialakulását kell elősegíteniük, és a munkavállalókat aggályaik, javaslataik megosztására kell ösztönözniük.
  • -A középvezetők fontos szerepet töltenek be e téren, mivel ők vannak napi kapcsolatban a munkavállalókkal.
  • -A jó vezetés és az emberek megfelelő kezelése segít a jó pszichoszociális munkakörnyezet megteremtésében; ezek a készségek is tanulhatók és fejleszthetők.

 

A második előadásban Dr. Kun Ágota a kutatás szakmai vezetője a munkahelyi egészségfejlesztés és kockázatértékelés főbb szempontjait mutatta be:

Dr. Kun Ágota BME Ergonómia és Pszichológia Tanszék

A munkahely több szempontból is jó terepe az egészségfejlesztésnek, egyrészt az elérhetőség, másrészt pedig a veszélyeztetettség miatt is. A munkahelyi egészségfejlesztést és kockázatértékelést több ok miatt is elindíthatnak a cégek/intézmények. A törvényi kötelezettség és a valódi igények mellett, a pályázati támogatás, az employer branding, a divat és az ad hoc döntések is szerepet játszanak. Az általános gyakorlatok nagyrészt kimerülnek a tréningekben, az egészség / sportnapokban, a masszázsban és a szűrővizsgálatokban. Az, hogy mennyire sikeres egy program, az nagyban függ a vállalatvezetés és a menedzsment támogatásától, az alkalmazott humánpolitikától, az elköteleződéstől, valamint a munkavállalók bevonásától a tervezésbe és a döntéshozatalba.

Egy jól megvalósított program esetében az eredmények sem maradnak el:

  • -Jobb egészségügyi állapot
  • -Nagyobb örömmel végzett munka
  • -Jobb munkahelyi környezet
  • -Nagyobb személyes felelősségérzet
  • -Nem utolsó sorban alacsonyabb munkahelyi stressz

 

A harmadik előadásban Faragó István a Stressz-M programvezetője mutatta be a online stresszfelmérő / kutató rendszer alkalmazásának a lehetőségeit.

Faragó István Stressz-M ügyvezető

A felmérés első változat már 2010-ben elkészült, még automatikus visszajelzés nélkül. 2014-ban az EU-OHSA pályázati felhívásra lett újragondolva és kifejlesztve egy olyan szoftver, ami automatikusan elkészíti az egyéni-csoportos és szervezeti visszajelzéseket és lehetőséget nyújt az adatok különböző szempontú lekérdezésére is. A felmérést egyének, vállalatok/ intézmények, de szakértők (pszichológusok, munkavédelmi szakértők, képző cégek) is használhatják.

A kérdőív az EU-OHSA ajánlásokat figyelembe véve készült:

  • -A kérdőív egyéni-csoportos-szervezeti szinten azonosítja be a lehetséges kockázatokat
  • -A munkavállalók javaslatokat tehetnek a felmerült problémák megoldására
  • -A felmérés az egyéni visszajelzésekkel emeli a kitöltők tudatossági szintjét
  • -A csoportos visszajelzésekkel bevonja a megoldásba középvezetőket is

 

Az országos felmérés keretében 50 fős mintavételig ingyenesen kipróbálható a rendszer. A kutatási időszakban a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének a munkatársai Dr. Kun Ágota szakmai vezetésével tudományos szempontból is vizsgálják / validálják a kérdőívet.

További információ: