Programnyitó rendezvény
A Munkahelyi stressz / Pszichoszociális kockázatok felmérése 2015. programmegnyitó rendezvény, a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékén került megrendezésre (2015. április 16.-án). A megjelent vendégeket és szakmai közönséget Dr. Takács Ildikó tanszékvezető köszöntötte.
Az előadások anyagai itt letölthetőek:
- -Balogh Katalin előadása: EU_OSHA_tajekoztato
- -Dr. Kun Ágota előadása (prezi): Egészségfejlesztés szempontjai
- -Faragó István előadása: Stressz-M_program_bemutató
Következő esemény: EHS Üzleti reggeli /2015. május 27./
Az előadásokat Balogh Katalin a Nemzeti fókuszpont vezetője indította, aki beszámolt az EU-OHSA „Kezeljük a stresszt!” nemzetközi kampány eredményeiről.
A kampány fő célkitűzései:
- -A munkával kapcsolatos stressz és a pszichoszociális kockázatok jobb megértetése, a munkáltatókkal és a munkavállalókkal egyaránt
- -A kockázatok kezelésének előmozdítása, segítése
- -A jelentős negatív hatások, egészségi problémák megelőzése
- -Támogatás és iránymutatás a munkavállalók és a munkáltatók számára
- -Praktikus és felhasználóbarát eszközök alkalmazásának ösztönzése
Magyarországon a munkahelyi stressz leggyakoribb okairól:
- -56%-ban a munkahelyi átszervezések, az alkalmazás bizonytalansága
- -48%-ban a munkaórák száma, vagy a munkaterhelés
- -46%-ban a kollégák, vagy a felettesek nem támogatják a munkavállalót a feladatának az ellátásában
- -45%-ban nem megfelelően tisztázott szerepek és hatáskörök
- -35%-ban kötekedésnek, zaklatásnak való kitettség
- -24%-ban a saját munkamódszerek alkalmazásának a korlátozott lehetősége
Előadásában a pszichoszociális kockázatok kezelésében a vezetőség szerepét emelte ki:
- -A pszichoszociális kockázatok megelőzésére/csökkentésére vonatkozó terv végrehajtásáért a munkáltatók felelősek.
- -A vezetőknek támogató munkahelyi környezet kialakulását kell elősegíteniük, és a munkavállalókat aggályaik, javaslataik megosztására kell ösztönözniük.
- -A középvezetők fontos szerepet töltenek be e téren, mivel ők vannak napi kapcsolatban a munkavállalókkal.
- -A jó vezetés és az emberek megfelelő kezelése segít a jó pszichoszociális munkakörnyezet megteremtésében; ezek a készségek is tanulhatók és fejleszthetők.
A második előadásban Dr. Kun Ágota a kutatás szakmai vezetője a munkahelyi egészségfejlesztés és kockázatértékelés főbb szempontjait mutatta be:
A munkahely több szempontból is jó terepe az egészségfejlesztésnek, egyrészt az elérhetőség, másrészt pedig a veszélyeztetettség miatt is. A munkahelyi egészségfejlesztést és kockázatértékelést több ok miatt is elindíthatnak a cégek/intézmények. A törvényi kötelezettség és a valódi igények mellett, a pályázati támogatás, az employer branding, a divat és az ad hoc döntések is szerepet játszanak. Az általános gyakorlatok nagyrészt kimerülnek a tréningekben, az egészség / sportnapokban, a masszázsban és a szűrővizsgálatokban. Az, hogy mennyire sikeres egy program, az nagyban függ a vállalatvezetés és a menedzsment támogatásától, az alkalmazott humánpolitikától, az elköteleződéstől, valamint a munkavállalók bevonásától a tervezésbe és a döntéshozatalba.
Egy jól megvalósított program esetében az eredmények sem maradnak el:
- -Jobb egészségügyi állapot
- -Nagyobb örömmel végzett munka
- -Jobb munkahelyi környezet
- -Nagyobb személyes felelősségérzet
- -Nem utolsó sorban alacsonyabb munkahelyi stressz
A harmadik előadásban Faragó István a Stressz-M programvezetője mutatta be a online stresszfelmérő / kutató rendszer alkalmazásának a lehetőségeit.
A felmérés első változat már 2010-ben elkészült, még automatikus visszajelzés nélkül. 2014-ban az EU-OHSA pályázati felhívásra lett újragondolva és kifejlesztve egy olyan szoftver, ami automatikusan elkészíti az egyéni-csoportos és szervezeti visszajelzéseket és lehetőséget nyújt az adatok különböző szempontú lekérdezésére is. A felmérést egyének, vállalatok/ intézmények, de szakértők (pszichológusok, munkavédelmi szakértők, képző cégek) is használhatják.
A kérdőív az EU-OHSA ajánlásokat figyelembe véve készült:
- -A kérdőív egyéni-csoportos-szervezeti szinten azonosítja be a lehetséges kockázatokat
- -A munkavállalók javaslatokat tehetnek a felmerült problémák megoldására
- -A felmérés az egyéni visszajelzésekkel emeli a kitöltők tudatossági szintjét
- -A csoportos visszajelzésekkel bevonja a megoldásba középvezetőket is
Az országos felmérés keretében 50 fős mintavételig ingyenesen kipróbálható a rendszer. A kutatási időszakban a BME Ergonómia és Pszichológia Tanszékének a munkatársai Dr. Kun Ágota szakmai vezetésével tudományos szempontból is vizsgálják / validálják a kérdőívet.
További információ: