Wellbeing a gyakorlatban: Igaz történetek

 

Zsolt_fotoMeszlényi Zsolt Üzletfejlesztési szakértő partnerünk osztotta meg velünk gyakorlati tapasztalatait. Zsolt, 2015 óta alkalmazza saját munkája támogatásához a Stressz-M online platformot. A kockázatértékelési rendszer segítségével a beazonosított problémás területekre, célirányos beavatkozásokat, komplett képzésfejlesztési programokat valósítanak meg.

“A  stresszhelyzetek közel kétharmada saját forrásból megoldható, a fennmaradó egyharmadra viszont célszerű/szükséges külső szakembert igénybe venni. Azonban ez nem jelenti azt, hogy itt is idő- és költségigényes megoldásokra kell gondolni, hiszen sokszor egy egynapos, vagy néhány alkalmas tréning képes feltárni és a megszüntetni a vállalati jóllétet akadályozó gócpontokat. Valós példákkal mutatunk ízelítőt hasonló helyzetekből.”

True Story 1. : A kolléga büdös

Az úgynevezett „művezetői” tréningek során rengeteg olyan információ kerül felszínre, amelyről a felsővezetés egyáltalán nem tud, és mivel nem látja a problémát, nem is tud segíteni annak megoldásában.

Hasonló tréningjeink gyakori eleme a „kommunikáció kellemetlen helyzetekben” témakör. Ilyenkor a hétköznapi életből hoznak példákat a résztvevők, s az egyik alkalomkor a következő történetet hallottuk.

Van egy büdös munkatársunk. Semmi gond nincs a teljesítményével, sőt. Viszont már láthatóan kiközösíti a műszak, nem ül le mellé senki az étkezéskor, nem beszélgetnek vele, kifejezetten kerülik. Senki sem beszélt vele erről, nem is tudom, hogy álljak neki, egyáltalán az én feladatom-e ez, szóba kell-e egyáltalán ezt hozni?”

A tréning során elsajátított technikákkal felvértezve megtörtént a beszélgetés, ahol kiderült, hogy a kolléga éppen elvált, mindent a feleségére hagyott csak az autót és a garázst tartotta meg, ő azóta a garázssoron él, ahol csak hidegvíz van, így hiába mos és tisztálkodik, ennek hatékonysága nem éri el a kívánatost.

A műszakvezető a műszakkal közösen megszervezte a mosatási lehetőséget és a kolléga teljes mértékben (vissza)illeszkedett a közösségbe, amit külön meg is köszönt. Mindez az utánkövető tréningnapon derült ki, bár azt is hozzá kell tenni, hogy amikor a műszakvezető hölgy büszkén elmesélte ezt a történetet a felettesének annak kapcsán, hogy „mit tanultak a tréningen”, a felettes csak annyit kérdezett: „És mennyivel csökkent a kolléga selejtmutatója?”…

True Story 2. : Belső ellenség

Egy kb. 25 fős irodai kollektíva hangulatát „mérgezi” két-három kolléga, akik mindig mindennel elégedetlenek és ennek rendszeresen hangot is adnak, kizárólag negatív és/vagy másokat (ügyfeleket,  beszállítókat, vezetőket, más munkatársakat, úgy általában „a céget”) szidalmazó megnyilvánulásokat tesznek. Bár ez szinte minden ott dolgozót zavart, mégsem mertek ennek hangot adni, attól félve, hogy őket is „szájukra veszik” és – persze távollétükben – ők lesznek az újabb céltábla.

Egy a belső konfliktusokat kezelő és az együttműködést fejlesztő tréningnap során a trénerek segítségével meg lehetett közösen beszélni a szituációt, teret tudtunk adni a szemtől szembe történő, egyenes, őszinte, moderált kommunikációnak. Ez nemcsak megkönnyebbülést hozott a teljes állománynak, de az elsajátított egyszerű kommunikációs eszközök azonnali alkalmazásával elejét is lehetett venni a később ismét megjelenő furkálódási, „hát mögötti kibeszélési” kísérleteknek. Az így működési teret és „éltető” negatív erőforrást vesztett két-három kolléga közül volt, aki teljesen marginalizálódott, és volt olyan is, akinél látványosan pozitív (személyiség)változások történtek.

True Story 3. : Problémák és megoldások

Egy felsővezetői csoportnál – és mind kiderült a vállalat egészénél is – a megbeszélések jellemző hangulata a hibakeresés volt: a problémák azonosítása, részletezése, kielemzése, a hibás elemek és hibázók megkeresése, a felelősök meghatározása. A meeting-ek annyira belesüllyedtek ebbe a negatív hangulatba, hogy nemhogy megoldások, de egy idő után már kreatív ötletek sem születtek a javításokra. (Ha mégis, akkor az a „Jó-jó, de ez nálunk azért nem fog működni, mert…” kezdőmondattal azonnal le is lett oltva.)

Kezdetben észre sem vették, hogy ezek a megbeszélések egyfajta negatív bombaként az egész napra/hétre rányomják a bélyegüket, szép lassan eltűnt a mosoly és a humor, nőtt a stressz és a frusztráció, de amikor már a személyközi kapcsolatok is megromlottak (beszólások, személyeskedések, sértegetések stb.), nyilvánvalóvá vált, hogy lépni kell.

A problémák helyett a megoldásra fókuszáló egynapos foglalkozással sikerült rendeznünk a viszonyokat, kirántani a vezetőket a negatív – szinte depressziós – hangulatból és a beszűkülő kizárólag a hibákra/problémákra koncentráló látókörből. Megtanulták hogyan vehetik észre magukon és másokon ezt, hogyan fedezhetnek fel új erőforrásokat, és milyen eszközökkel segíthetik egymást a megoldások irányába.

Mivel a módszer lényege pont a gyorsaság, így azonnali pozitív változások kezdődtek a vállalatnál. Felülről sikerült elsajátítani az új szemléletet, mert bár az egyszerű, automatizált, jól kontrollálható folyamatoknál valóban eredményes a hibakeresés, ott ahol az ember mint tényező megjelenik, már jóval bonyolultabb a helyzet, ezért a megoldásközpontú pozitív gondolkodás lényegesen eredményesebb.

Amennyiben érdeklődik vállalati jóllét programok iránt, akkor a következő rendezvényünket ajánljuk a figyelmébe:

Wellbeing Onsite – A Provident gyakorlata 2017. 04. 11.

Provident1