Kötelező felmérni a munkahelyi stresszt?

A munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt fontos, hogy alaposan ismerjék a munkahelyi stressz feltérképezésére érvényes törvényi előírásokat. A munkahelyi stresszt pszichoszociális kockázati tényezőként vizsgálják, mivel az nem csak egyéni, hanem közösségi probléma. Magyarországon a Munkavédelemről szóló 1993. évi XCIIII törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emelte törvényi szabályozás szintjére a pszichoszociális kockázatok felmérését és csökkentését, mely így munkáltatói kötelezettséggé vált

Stressz2

A munkahelyen számos kockázati tényező, lehet hatással a munkavállalóra, melyek tartósan fennállva munkahelyi balesethez, testi vagy lelki eredetű megbetegedésekhez vezethetnek. A leggyakoribb stresszorok a túlterheltség, az elismerés hiánya, a gyakori változás a feladatokban, a túl sok felelősség megfelelő jutalmazás nélkül, a bizonytalanság, valamint a rossz munkakörnyezet.

A 2011. évi CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította ezt a szabályozást. A módosítás értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább háromévente köteles elvégezni. Arra viszont nincs előírás, hogy ez milyen eszközzel és hogyan történjen meg.

A pszicho/szociális kockázatok értékelését általában komplex, többféle módszerre épülő felmérésekkel végzik az egészségfejlesztéssel és munkavédelemmel foglalkozó cégek. Ennek jellemző részeszközei a kérdőív, a megfigyelés, valamint az egyéni és fókuszcsoportos interjúk. A felmérések eredményeit statisztikai módszerekkel értékelik ki, és egy részletes, átfogó tanulmányt készítenek a cégek számára, javaslatokkal kiegészítve a munkahelyi kockázatok és a stressz csökkentésére.

A Stressz-M online stressz-felmérő rendszer a törvényi előírásoknak megfelelően képes felmérni a lehetséges pszichoszociális kockázatokat a munkahelyeken. Egyéni és vállalati szinten is használható, kitöltése személyenként kb. 25-30 percet vesz igénybe. Az eredmények aktuális és átfogó helyzetképet mutatnak a vizsgált kollektíva működéséről, a szervezeti folyamatok munkavállalókra gyakorolt hatásáról, valamint a vezetőkről és az elégedettségről. A kapott információk felhasználhatók szervezetfejlesztési folyamatok megalapozásához, a fejlesztendő területek és kompetenciák beazonosítására, valamint a munkahelyi egészségfejlesztési tervek főbb irányainak a meghatározásához is. A felmérés számszerűsíti és összehasonlíthatóvá teszi a kockázati tényezőket / stressz hatásokat egyéni, csoportos és szervezeti szinten is.

Országos kutatás keretében, egy előzetes regisztrációt követően maximum 50 fős mintavétellel ingyenesen kipróbálható a rendszer. A BME Ergonómia és Pszichológia Tanszéke a kutatási időszakban végzi el Stressz-M online mérőeszköz-rendszer validálási vizsgálatait.

Elérhetőség: http://info.stressz-m.hu/stressz-m-tajekoztato/

E-mail: kutatas@erg.bme.hu
További információ: 06-709-678-110