EU-OSHA Zárókonferencia – Online közvetítés Bilbaoból
A végéhez érkezett az EU-OHSA Kezeljük a stresszt! 2014-2015-ös kampánya, nemzetközi szinten a héten zárul a program..
Az idei évben lehetőség van online élő adásban követni az eseményeket:
Magyarországon 2015.október 20-án több mint százötven résztvevő jelenlétében került sor a Hotel Budapestben a kampány zárókonferenciájára. A konferencia moderátorai Borhidi Gábor és Mandrik István a Munkavédelmi Bizottság ügyvivői voltak.
Az elhangzott előadások:
Megnyitó előadásában Cseresznyés Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára a megnövekedett pszichés terhelésről beszélt. A minisztérium és a kormányzat szempontjából fontos, hogy megfelelő eszközök legyenek biztosítva pszichoszociális kockázatok felmérésére, olyan gyakorlati eszközökkel kell felruházni munkáltatókat, melyek segítségével csökkenthetőek a hiányzások és nőhet a termelékenység.
Nesztinger Péter a Nemzetgazdasági Minisztérium Munkafelügyeleti Főosztály vezetője a munkavédelmi törvény változásairól szóló tájékoztatójában a tervezett technikai változtatásokról és szigorításokról beszélt, melyek főként a munkabalesetek bejelentésére és kivizsgálására vonatkoznak.
Balogh Katalin az EU-OSHA Fókuszpont vezetője a kampány történései előadásában a kampány figyelemfelkeltő, edukációs és ismeretbővítő szándékát emelete ki. A 2014-2015-ös időszakban közel 600 média megjelenést sikerült megvalósítaniuk a kampányt támogató két szervezet a Primetime és a Premier kommunikációs iroda segítségével.
Dr. Erősné Dr. Bereczki Edit azt a fontos tényt emelte ki, hogy bár nemzetközi programról volt szó a stressz fogalmának a megalkotása egy magyar ember Selye János nevéhez fűződik. A stressz önmagában pedig nem betegség, sőt az előzetes szakasza az úgynevezett eustressz kimondottan hasznos és az alkalmazkodást segíti. A káros distressz abból adódik, hogy a különböző fizikai, lelki, idegi hatások (stresszorok) túl sokáig állnak fenn és a munkavállaló nem tud megbirkózni velük. A pszichoszociális kockázatok pedig egy gyűjtőfogalom, melynek okai a munkahelyen a munkavégzésben, a munkakörülményekben és a munkakörnyezetben keresendők. Meghatározó tényező még a személyiségben rejlő hajlamosító –rizikódiszpozíció- is. Kiemelte, hogy a pszichoszociális kockázatok helyes munkahelyi kezelése a 2000-es évektől az EU legnagyobb munkavédelmi kihívása, mely kihat a népegészségügyre is, ezért tudatosan és következetesen kell vele foglalkoznunk.
Mártonffy András életvezetési tanácsadó, tréner az emberi hibázás természete prezentációját a multitasking / a figyelem megosztásából származó balesetekről és a lehetséges megelőzésről tartotta.
Dr. Purebi György egyetemi docens – SOTE Magatartástudományi Intézet a Munkahelyi stressz és stressz-kezelés az EU-ban. Luxus vagy gazdasági kényszer? Előadásában a stresszhez társuló mentális zavarokat a depressziót mint 2. leggyakoribb kockázatot elemezte. „A depresszió problémájának a gyökere az életmódunkból adódik. A depresszió -életmód betegség, mely munkahelyi és közösségi támogatással személyre szabott beavatkozásokkal eredményesen gyógyítható. Az egyéni problémák mellett azért is foglalkoznunk kell vele, mert termelés kiesést termelékenység csökkenést okoz. Egy 2011-es kutatás (Mcdaid 2011) alapján az egészségfejlesztésre fordított összeg 1 év alatt ötszörösen térül meg. Az idei évben az ENSZ kiemelt célkitűzése lett a lelki egészség megőrzése, mely a fenntartható fejlődés (sustainable development goals) záloga.”
Petrik Emese szervezetfejlesztő, HungaroControl Zrt.-től Hogyan kezelik a stresszt a repülők karmesterei? Előadásában a cég tevékenységének a bemutatását követően saját fejlesztésű CISM kritikus stresszel való megküzdés programjukat ismertette. A program különlegessége, hogy krízisintervenciós módszertan segítségével saját munkavállalókat képeztek ki, akik segítenek a kollégáknak a felmerült problémák helyi szintű kezelésében. A tapasztalatuk az hogy szívesen veszik igénybe az ismert helyben lévő Támogató kolléga segítségét. Fontos szempont, hogy évente frissítik a segítő kollégák szaktudását…
Végül, de nem utolsó sorban Lipták Szilvia Munkavédelmi Bizottság elnök, munkavédelmi szakmérnök a Pszichoszociális kockázatok felmérése az EGIS Gyógyszergyár budapesti telephelyein előadásában a saját fejlesztésű kérdőívükről beszélt. Elmondása alapján sok nehézséggel kellet megbirkózniuk az elején:
- – Mit mérjenek?
- – Milyen módszert használjanak? (milyen kérdés típusok legyenek)
- – Hogyan gyűjtsék be az információkat? (papír alapú, online)
- – Hogyan értékeljék kapott eredményeket?
Végül egy 50 kérdésből álló tesztet készítettek el, amit a vállalatirányítási rendszerben sikerült rögzíteni és azokkal a felmerült problémákkal kezdtek el foglalkozni ahol a válaszadók legalább 30% problémának ítélte meg az adott helyzetet.