Ép testben ép lélek

A szorongás erőteljes hatást gyakorol az egyén teljesítményére. Megkülönböztetünk mobilizáló és debilizáló szorongást (Füredi, Harmatta, 2009). Amennyiben a szorongás eléri az egyén optimális szintjét, debilizálóvá válik, és szétzilált teljesítményhez vezethet. Számos területen: (a munkában, a sportban, a magánéletben) a teljesítménykényszer nagy terhet ró az egyénre. A teljesítményszorongással való megküzdés előrelépést jelent a mindennapi életben, illetve az olyan megmérettetések esetében, amelyek az egyén szempontjából meghatározóak. A túlzott, kontrollálhatatlan stressz felmorzsolja az egyén szellemi fizikai energiáit és kiégést (burn out-ot) okoz.

Körülbelül egy évtizede ismert az a tény, hogy a krónikus stressz és az elhízás között szoros összefüggés áll fenn. Daryl B. és munkatársai a stressz és a nassolás gyakorisága között egyértelmű összefüggést mutattak ki. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy a magas stressz többszörösére emelte az ételfogyasztás gyakoriságát. Napjainkban az elhízás a világ számos országában rémisztő méreteket ölt. Jelenleg is számos kutatócsoport vizsgálja az elhízás okait, és a túlsúly okozta problémák kezelési lehetőségeit. Nemzetközi összehasonlítások alapján más európai országokhoz képest a magyarok között magasabb az elhízottak aránya.

Az OÉTI 2014-es országos táplálkozási és tápláltsági állapotvizsgálatának eredményei alapján, 2013-ban a felnőtt lakosság 65 százaléka túlsúlyosnak vagy elhízottnak számított, a nők 62 százalékának, a férfiak 67 százalékának, összesen mintegy 5 millió embernek volt súlytöbblete. 2009-hez képest a 18-34 év közötti elhízott férfiak aránya 9-ről 20 százalékra nőtt. Ennek lehetséges okai között említhető a mozgásszegény életmód, amelynek egyik faktora, hogy sok esetben kis távolságokra az emberek autóval közlekednek, illetve, hogy az elmúlt húsz évben másfél-kétszeresére nőtt az ételadagok mennyisége. Az elhízás első számú kockázati tényezője a magas vérnyomás, amely minden harmadik felnőttet érint, hatására pedig különféle szív- és érrendszeri betegségek is kialakulhatnak.

Az elmúlt években sem tapasztalható jelentős változás a krónikus betegségekben szenvedők arányában, évek óta 40% körül alakul ez a szám. Életkor szerint azonban jelentős különbségek mérhetők: 56-65 év között közel 60%, 65 év felett pedig 65% szenved valamilyen tartós betegségben. Az iskoláskorú gyermekek egészségi állapota is aggasztó. Hazánkban minden tizedik iskolás elhízott. A gyermekek nagyon kis hányada – kevesebb, mint 20 % –a mozog eleget, azaz naponta legalább egy órát. A tanulók 70-80%-a nem végez számottevő sportmozgást az iskolai testnevelés órán kívül, a középiskolások között 13% körüli a tartási rendellenességek előfordulása.

A sport és a tánc stresszoldó hatása kiváló, jól használható a feszültség levezetésére, ebből a meggondolásból végeztünk tudományos kutatást táncosok körében Kutatásunk tárgyát képezte még a különböző sportágakat űzők személyiségének vizsgálata, amelynek fontos része az edző intencionális tevékenysége. Jelentős a fizikai képességek, testi képességek fejlődése a sportági tevékenység hatására, aminek mindig van személyiségbeli vonzata, de ez csak akkor tekinthető a nevelés hatására bekövetkezett változásnak, ha a jelem is fejlődik általa, és értékes szokások alakulnak ki. Vizsgálataink elsődleges célja volt, hogy empirikus adatokat nyerjünk különböző sportágakat űző élsportolók és nem sportoló nők Eysenck által tipologizált személyiségjegyeinek összehasonlításával…

• –Dr. Batta Klára,
• Szatmári Ágnes, Kiss Richárd, Kelemen Olimpia-
• Nyíregyházi Főiskola Testnevelési és Sporttudományi Intézet

További hasznos és érdekes információkat tudhatnak meg személyesen Dr. Batta Klárától, amennyiben ellátogatnak a szeptemberi Stressz-M konferenciára