Miért olyan fontos a mozgás?

A WHO előrejelzései szerint a következő évtizedekben a mentális betegségek/problémák ugrásszerű növekedése várható. Ez egyrészt a fejlett országokban globálisan emelkedő, ilyen jellegű problémák megsokszorozódása, másrészt pedig a lakosság, a különböző társadalmi rétegeire egységesen jellemző aggasztó mértékű inaktivitásra alapozható. A testi és mentális betegségek tekintetében már az inaktivitás is  önálló rizikófaktornak tekinthető.

A mentális betegségek közül a legfontosabb és a legsúlyosabb a depresszió. A kiváltója lehet még az inaktivitás mellett, a folyamatos gazdasági, társadalmi és környezeti változások következtében egyre erősödő stressz hatások összesége.

A mozgás annyi előnnyel jár, hogy ha az orvosok receptre tudnák felírni, nem ismernénk rá a világra, amelyben élünk. Az angliai Norwich egyetemének kutatói 40 korábbi, 2006 és 2010 között publikált vizsgálatot elemeztek a rendszeres mozgás és a betegségek kapcsolatáról. Az eredmény megerősíti, hogy a dohányzás mellőzése után az aktív életmódnak van a legnagyobb szerepe egészségünk megőrzésében.

Ahhoz, hogy a mozgás kedvező hatásai igazán érvényesüljenek, legalább heti 150 percet, azaz 5 napon át napi fél órát kellene könnyű sétával, kertészkedéssel, esetleg biciklizéssel töltenünk. Ha intenzívebb mozgásformát választunk (például úszás, futás, aerobic), heti három 20 perces edzés is elegendő.

Az eredmény nem marad el: csökken például a szív- és érrendszeri betegségek, köztük az agyvérzések, valamint az Alzheimer-kór és általában az időskori szellemi hanyatlás esélye. A rendszeres séta csökkenti a csontritkulás, a 2-es típusú cukorbetegség, a depresszió, az elhízás és a magas vérnyomás kialakulásának kockázatát is.