Pszicho-szociális kockázatok
A munkáltatók és munkavállalók számára egyaránt fontos, hogy alaposan ismerjék a munkahelyi stressz feltérképezésére érvényes törvényi előírásokat. A munkahelyi stresszt pszichoszociális kockázati tényezőként vizsgálják, mivel ez nem csak egyéni, hanem közösségi probléma.
„A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény 2008. január 1-jétől hatályos módosítása emeli be a munkavédelem törvényi szintű szabályozásába a pszichoszociális kockázati tényezők kezelésének munkáltatói feladatát.
Az előírás lényegi tartalma az, hogy a munkáltató minden lehetséges módon igyekezzék elkerülni a káros stresszt okozó, tartós hatásokat. Ez egyedi mérlegelést, a konkrét helyzet minden irányú, a dolgozó tulajdonságaira, változó stressztűrő képességére is tekintettel lévő elemzését jelenti.”
A munkahelyen számos kockázati tényező, lehet hatással a munkavállalóra, melyek tartósan fennállva munkahelyi balesethez, testi vagy lelki eredetű megbetegedésekhez vezethetnek. A leggyakoribb stresszorok a túlterheltség, az elismerés hiánya, a gyakori változás a feladatokban, a túl sok felelősség megfelelő jutalmazás nélkül, a bizonytalanság, valamint a rossz munkakörnyezet.
A 2011. évi CXCI törvény 175. § (1) bekezdése módosította a rendelkezést. A módosítás értelmében a munkáltató a kockázatértékelést és a megelőző intézkedések meghatározását eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább háromévente köteles elvégezni. Arra viszont nincs előírás, hogy ez milyen eszközzel és hogyan történjen meg.
Stressz-M kérdőív:
A Stressz-M online stressz-felmérő rendszer a törvényi előírásoknak megfelelően képes felmérni a lehetséges pszichoszociális kockázatokat a munkahelyeken. Egyéni és Vállalati szinten is használható, kitöltése személyenként kb. 25-30 percet vesz igénybe. Az eredmények aktuális és átfogó helyzetképet mutatnak a vizsgált kollektíva működéséről, a szervezeti folyamatok munkavállalókra gyakorolt hatásáról, valamint a vezetőkről és az elégedettségről. A kapott információk felhasználhatók szervezetfejlesztési folyamatok megalapozásához, a fejlesztendő területek és kompetenciák beazonosítására, valamint a munkahelyi egészségfejlesztési tervek főbb irányainak a meghatározásához is. A felmérés számszerűsíti és összehasonlíthatóvá teszi a kockázati tényezőket / stressz hatásokat egyéni, csoportos és szervezeti szinten is.