Wellbeing AmCham Morning Seminar Összefoglaló

Budapest, 2016. szeptember 08. – Nagyon is aktuális témában hívta beszélgetésre tagjait az Amerikai Kereskedelmi Kamara, együttműködve a Solti&Partners Consulting Kft.-vel valamint a Stressz-M platformmal: a hazai munkaerőpiac látványos, minden eddiginél drámaibb változásokat produkál napjainkban, amely egyre több szektort, szakmát érint és egyre komolyabb fejtörést okoz a cégvezetők stratégiai gondolkodásában. 2016 nyarának végére Magyarország nagyon közel került a közgazdaságilag értelmezett teljes foglalkoztatottsághoz. Az 5 % körüli munkanélküliségi érték gyakorlatilag azt jelenti, hogy megszűnt az elérhető szabad munkaerő, amely immár valós fenyegetést jelent a gazdasági növekedésre. Egyre többet hallani elhalasztott beruházásokról, visszamondott megrendelésekről, amelyek mögött a szükséges humán erőforrás hiánya húzódik meg. A téma tehát az utcán hever, és hogy mennyire fontos, az is jelzi, hogy a rendezvény telt házzal zajlott.

Lippai-Nagy Írisz, az Amerikai Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója házigazdai és társszervezői minőségében köszöntötte a megjelenteket. Az aktuális programok és kezdeményezések ismertetése mellett kiemelte, hogy a Kamara aktív részese, alakítója a hazai vezetői, vállalati gondolkodásnak. Rendezvényeik, munkacsoportjaik tevékenysége, különösen pedig az Egészséges Nemzet Munkacsoport küldetése egybevág a stresszel kapcsolatos problémák feltárásával és kezelésével.

A rendezvényen a Tegyél a jóllétedért! program meghirdetése után – melyről részletesebben itt olvashat – kerekasztal beszélgetésen vitatták meg a helyzetet, a kockázatokat és a lehetőségeket a részvevők. A stressz és a fluktuáció összefüggéseit boncolgatva Dr. Kanicsár Henriett, a japán Ibiden Dunavarsányi üzemének HR vezetője rávilágított: a fluktuáció felerősödése elsősorban nem HR adminisztrációs kérdés: az innováció, a technológia folyamatossága, a fejlődés fenntarthatósága miatt fontos a stabilitás. Nem is meglepő, hogy az Ibiden az elsők között indított átfogó, minden munkatársra kiterjedő stressz felmérő programot. Dr. Zolnay Judit, az AmCham Egészséges Nemzet Munkacsoportjának vezetője, a MetLife vezérigazgatója a vezetői, középvezetői feladatokról, felelősségről beszélt. Az empátia, a rugalmasság, a személyes példamutatás különösen fontos az értékek megerősítésében, amelyek a nehezebb időszakokban fizetődnek ki igazán. Mezriczky László, az Ispiro Consulting vezetője HR kommunikációs oldalról világította meg az új helyzetet.

Az elmúlt időszakban a kommunikáció üzletileg kritikussá vált, jelentősége megnőtt. Különösen fontossá vált a munkáltatói márkaépítés, hiszen csökkenő számú szabad munkaerőt kell egyre hatékonyabban meggyőzni arról, hogy a mi cégünket válassza. Ehhez pedig szakszerű, marketing kommunikációs szemléletű elérési stratégiára van szükség. Dr. Szvetelszky Zsuzsa szociálpszichológus, pletykakutató, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának munkatársa egy példával érzékeltette az összefogás erejét, a csoportszintű viszonyok fontosságát: egy személyes, egészségügyi változást érintő célt kitűző munkatárs csoportos, spontán támogatása sikerre vitte az elhatározást, amellett, hogy a csoport összteljesítmény a munkában is javult az adott időszakban.

Solti Elődnek, a beszélgetés moderátorának kérdésére – mit várnak, várnának el egy stressz felméréstől – a válaszadók elsősorban a helyzet megismerésének lehetőségét emelték ki: az ismert problémákkal lehet mit kezdeni, azokat uralni, megoldási módokat kidolgozni. Egy ilyen felmérés önmagában is üzenetértékű: érdekelsz, fontos vagy, segíteni akarunk és tudunk is. Mindezek során megerősíthetők a formális elemek, csatornák, kommunikációs utak, ami megint csak a menedzselhetőség irányába mutat. Ráadásul – mivel a vállalaton, gyáron, cégen belüli ügyek és a külvilág lényegében összekapcsolódik – a rendben lévő belső dolgok híre kijut a kapun kívülre, erősítve ezzel a cég megítélését, vagyis humán oldali versenyképességét.

A beszélgetést nem hétköznapi fordulattal zárta a moderátor: házi feladatként megkérte a hallgatóságot, hogy vigyek haza az elhangzottakat és járják körbe, milyen tényezők segítik, illetve akadályozzák egy vállalati on-line stressz felmérő program megvalósítását. Mindez ma még talán meglepő lehet, ám ha tudomásul vesszük, hogy az új problémákat már nem lehet régi megközelítésekkel, rutinokkal kezelni, vagyis új típusú együttműködésekre van szükség az előrelépéshez.